Pár nap eltéréssel két olyan hírrel találkoztam amik teljesen össze zavartak a technikai munkanélküliség vagy munkaerő hiány kérdésében. Kiss Ákos és Tassi Viktor cikke elültette bennem a félelmet, hogy a robotizálás szinte minden területen fenyeget minket és, hogy nagyon át kell gondolni, hogy mi az amit tanulunk, amilyen irányt választunk a karrierünk épitesében.

Annak idején már érzékennyé tett a téma iránt az, hogy kb. 30.000 ember vesztette el a munkáját csak amiatt, hogy a karburátornál fejlettebb technológiával oldották meg az üzemanyag befecskendezést az autókban. December végén röppent fel a hír, hogy a Foxconn azt tervezi, hogy majdnem minden emberi dolgozóját robotra cseréli le. A három fázisban tervezett változás a DigiTimes.com cikke szerint még üdvös előre lépés is, hiszen a 10.000 FoxBot az első évben azokat a munkaköröket látja majd el amelyek vagy veszélyesek vagy nem találnak munkavállalót az elvégzésére. De a második kör már a teljes termelés automatizálásáról szól Dai Jia-peng, a Foxconn's Automation Technology Development Committee vezetője szerint. Ez már 40.000 fős “vas” állományt jelent majd elsősorban Chengdu, nyugat Kínai, Shenzhen, dél Kínai, és Zhengzhou, észak Kínai, gyáraikban. Az Amerikai és Európai termelési központok mellet ezeket a neveket is érdemes gyakorolni, ismerni. A harmadik fázis jelenti a lehető legszélesebb körű automatizálást a fehér galléros területet is érintően amelynek elsősorban az szab határt, hogy az emberi munkaerő sokkal rugalmasabb amikor az egyik feladatról egy másikra kell átváltania. Lehetne elemezni, hogy a 2020-ra tervezett 30%-os átállás az automata termelésre mit jelent egy olyan vállalatnál aminek 1,2 millió munkavállalója van akik közül több mint 1 millió Kínában él. De nem látunk bele a kapcsolódó folyamatokba, így inkább gyorsan elolvastam az említett MÁSIK témát ami pozitív irányba vitte el a témát. Az IBM és az Amazon ugyanis óriási munkahely teremtő programokba kezdett amelyek összességében legalábbis megközelítik az előbb vázolt negatív tendenciákat. Az utóbbi óriáscégnél kifejezetten a logisztika, a felhő technológia az amely teret ad az új fejlesztéseknek és a bővítés lehetőségének és így az új központokban 100.000 embert tudnak foglalkoztatni. FORRÁS.

Az IBM 25.000 fős fejlesztési tervéhez, amelyből 6000 már idén meg is történik egy milliárd dollárért képzéseket is hozzá kapcsolnak. Ez a fajta tudás típusú beruházás mindenképpen biztató, hiszen hosszú távú terveket jelez előre. Úgy tűnik tehát, hogy mégis van remény de az biztos, hogy komoly változások lesznek és a munkaerő-piacon az egyik legfontosabb kompetencia a közel jövőben a rugalmasság illetve a tanulási hajlandóság lesz.