Vojnits Bálint jelenleg San Franciscoban élő magyar startupper, aki hamarosan hazalátogat és 06.23.-án este 18.00 -tól a debreceni Xponential Co-_workinben tart előadást, a CSR Debrecen Meetup sorozatának vendégeként. Felvezetésképpen készült vele egy podcast, amely ITT hallgatható meg, az anyag írott kivonatát pedig itt publikáljuk:

San Francisco alapvetően a startupok Mekkája. Mesélnél e arról, hogy egy magyar srác hogyan jut el odáig, é ha már ott van, akkor mit csinál? 

Igen, az ember igyekszik mindig ott lenni és azt fogyasztani ami a legjobb. Az én célom az volt, hogy megtudjam, hogyan lehet 5-10 év alatt olyan céget teremteni, ami hatással tud lenni 10 vagy akár több száz millió emberre azáltal, hogy használják azt amit létrehoztam. A hely, ahol ezt meg lehet tanulni az San Francisco. Azért mert itt tudok személyesen találkozni azokkal akik ezt már csinálták. Ezután azt kellett kitalálni, hogyan tudok bejutni ebbe az ecosytémába, mit kell hozzá tennem, mennyibe kerül és milyen értéket hoz ez. Vagyis mi a return on investment. Én hosszútávú értékteremtésben gondolkodom és azt gondoltam, hogy ez a tudás kell ahhoz. És azt hiszem, hogy jól gondoltam.Az is nyilvánvaló, hogy nincs ingyen vacsora. És az is, hogy egy stake többe kerül mint egy borsóleves.Az, hogy hogyan sikerült pozícionálnom magam ebbe a körbe, az egy hosszabb beszélgetés témája is lehet, amit egyébként szívesen elmondok ha találkozunk. Sok sajátosság van, nagyon sokat tapasztaltam, amit szívesen megosztok mert ha más is így gondolkodik, annak is megérheti a befektetés.

Az exponenciális növekedés, a tudásmegosztás, a transzparencia jelleg: ezek a fogalmak együtt járnak az új típusú vállalkozói gondolkodás móddal. De a kérdés, hogy ezekkel a fogalmakkal hogyan tud élni egy civil szervezet, hogyan tudja ezeket beépíteni a működésébe?

 Úgy, hogy részévé válik egy ecosystem-nek, amiben megtalálja a saját szerepét az úgynevezett supply chain-en belül. Ez azt jelenti, hogy az érték teremtésnek van egy útja, aminek végül a lényege, hogy egy meghatározható fogyasztói lépésekből álló folyamatról van szó, ahol azáltal, hogy a résztvevők együtt működnek, a kör végén mindenki megkapa azt, amiért ő részt vesz benne. Kb olyan, mint ahogy egy tónál kialakul a szúnyogot megeszi a béka, a békát megeszi a gólya. Tehát ha egy civil szervezetnek a célja, hogy egy faluban gólyák legyenek valami miatt, akkor úgy kell ezt elérni, hogy meg kell találni azt aki szúnyogokat tenyészt és békát és a tavat vagy falut, ahol az egész működni tud. Ha mindez le van játszva és ki van találva, akkor fel lehet állítani az organikus növekedés keret rendszerét, bele a szereplőket és el lehet indítani. A lényeg, hogy a végén az eredmény, hogy gólyák vannak a faluban az a supply chainen belül többeknek értéket teremt és végeredményül maga a gólya is valakinek. Ez a logika.

Mesélnél néhány jó San Franciscó-i  példát közösségi kezdeményezésekről?

RoseGarden: ezek nagy rózsakertek, amelyek egyfajta közösségi kezdeményezésként működnek. Nem igazán a pénzkereset van központban, de nagy szerepe van abban, hogy a város élhető és szerethető hely. A ZipCar egy car-sharing szolgáltatás, a nem használt autókat lehet használni, én is gyakran élek a lehetőséggel. Ott vannak a kocsik, benne  akulcs és senki nem lopja el őket, nyilván ez feltételez egy társadalmi érettséget.... vagy ugyanezen az elven működik a  Scoot elektromos motor kölcsönzés is. 

A magyar vállalkozásokról sokszor mondják, hogy jók a termékeik és a fejlesztéseik, de eladni, marketingelni nem tudják magukat. Mit csinálnak másképp a nyugati piacokon? Mit kell megtanulni a hazai startuppereknek az eredményes piacra lépésekhez?

Nagy különbség van abban, hogy a termék cégeknek szól-e, vagy a lakosságnak? Mindkét esetben más a marketing. Ami közös az, hogy folyamatos tesztelés folyik és aktív interakció a potenciális fogyasztóval. Az európai kultúrában talán kevésbé van meg az, hogy az ügyfélhez azzal megyek oda, hogy tudom mi a gondod, szállítom a megoldást, most dolgozom rajta, hogy a legjobb legyen kérlek mondd meg, hogy ez-e az amire vágysz, vagy valami más? Hanem ezt a lépést kihagyjuk, megcsinálunk valamit úgy, ahogy úgy gondoljuk, hogy az jó és megpróbáljuk rábeszélni az ügyfelet arra, hogy ez kell neki. Ja, nyilván az ügyfél sem tudja mindig, sőt sok esetben nem tudja, hogy pontosan mi is kell neki, de azt tudja és érzi, hogy mi a vágya. És végül ez az egyetlen kérdés. A vágyat kell tudni kielégíteni, eladni.

Growt Hacking, mint új marketing módszer: ezt tudják e a civil-non-profit-közösségi kezdeményezések használni?

 Mivel a célcsoport ugyanaz, mint akik egyéb termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak, csak pontosan ugyanúgy, mint ha nem civil, non profit közösségi kezdeményezések lennének. A keretrendszer, az eszközök, a csatornák, az eszközök amiken kommunikálnak, az elérési utak mind ugyanazok. Ami a különbség az maga a tartalom, másként kell fogalmazni,mert más a nyomógomb.

Több helyen hallottuk, hogy a co-creation drasztikusan csökkenti a fejlesztési időt és költségek. Milyen tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban?

 Hogy a co-creation mennyire hatékony, arról a legobjektívebb indikátor talán az, hogy hogy megy azoknak a cégeknek, akik erre építettek szolgáltatásokat, termékeket. Ha megnézzük, a Slack, vagy a Trello, zoom.us, de akár az Evernote nevű közös, megosztott munkát támogató technológiai termékek eladási számait, az jó visszajelzést ad arról, hogy ez hasznot hoz-e. Hiszen ha valami hasznos, azt az emberek megveszik, hogy használják és ha használják akkor csak azért mert az jó. Az előbb felsorolt termékek itt mindennapos használatban vannak. Az én telefonomon is mindhárom termék le van töltve mert az ügyfelekkel ezeken keresztül dolgozok nagyon hatékonyan csoportban. Kivel melyiken keresztül. Nem mindenki ugyanazt használja. A co-working elterjedésnek nyilván az is oka, hogy nagy kiterjedésű az USA , mint ország és együtt dolgozni valakivel NY cityből, vagy Floridából San Franciscoban másként nehezen lehetne hatékonyan.

Kell e egy most induló de komoly célokat megálmodó cégnek a CSR-el törődnie már a kezdetektől?

Nos, az igazság az, hogy ki van mutatva: az emberek nem azért vásárolnak amit csinálsz, hanem azért amiért csinálod. Persze közvetetten. A cél az, hogy olyanokkal kössünk üzletet, akik hisznek abban amiben mi is. A marketing üzenetekben a céges alapértékek vannak megfogalmazva. Itt nem feltétlenül kell csak olyanokra gondolni, hogy ha veszel tőlem egy terméket akkor a bevétel 10%-át gyermekmentérse kötlöm vagy ilyesmi hanem elég az is ha azt mondom, hogy az én cégem újrahasznosítható papírba csomagol, elhasználok egy évben 100 ív papírt, ezzel pont 1 fát mentek meg évente. Ez nekem azért fontos mert én amúgy almát árulok és pontosan tudom, hogy mire egy almafa képes gyümölcsöt termelni az legalább 2 év és ezt respektálom. Vagy ilyesmi. És azt üzenem a népnek, hogy nézz ki az ablakon és ha neked is tetszenek a fák , akkor vedd az én almámat és ettől több fa lesz az utcákon.

Bálint hírlevelére ITT lehet feliratkozni,